Napló rejtelmei
Azon gondolkoztam, hogy miért is jó naplót írni. Jó pár évig ezt csak papíron tettem, viszonylagos rendszerességgel. Aztán abba maradt, elmúlt az-az időszak. Azóta csak 1-2-szer írtam a vaskos naplómba. Egyszerűen csak lusta vagyok már hozzá, hogy tollat vegyek a kezembe, és körmöljek. Márpedig nekem igenis szükségem van az irkálásra, egyes mélyebb korszakaimban is segített, hogy ilyen formában kiadtam magamból a feszültséget, és végiggondoltam a dolgokat. De amióta lusta vagyok, azóta nem is gondolkozom igazán, ha mégis, nem ragad meg bennem. És mivel csak gyűlnek a dolgok, rendszertelenül, az életem is kb. hasonló formát, kezd ölteni, mint a szobám - egy kis kupac itt, másik kupac ott, átláthatatlan káosz, és nem található dolgok. Az egész csak halogatás kérdése.
Szóval amióta rájöttem, hogy a neten is lehet naplót írni, azóta inkább itt regélek, magamnak, magamról. De ez mégis egészen más, mint papíron, titokban. Na, most bennem, hogy olyan kép él, hogy a napló az egy magánügy, az egy kis titok, amibe az ember gátlástalanul beleírhat bármit anélkül, hogy mások bármiféle véleményétől tartania kéne. És hát eleve nem egy közönségnek írja - ezzel ellentétben ezek a netes naplók teljesen publikusak a nagyközönség számára, bárki olvashatja, és felfedheti a benne rejlő titkokat - már amennyire a mű írója beengedi az olvasót az intim szférájába. És épp ezért, mert tudjuk, hogy mások is olvashatják a naplónkat, egész másképp írjuk. Talán éppen színpadiasabb, mesterkéltebb, a valóságot kicsit túlzó vagy elhomályosító. Innentől kezdve pedig elveszti a dolognak a dokumentum jellegét, mint a múlt emlékeinek tárháza. Persze, ez nem feltétlenül van így, elvégre van, aki gátlástalanul leírja élete minden mozzanatát percről percre. tehát az egészben van egy furcsa ellentmondás, egy paradoxon - a napló - avagy blog - egy zárt világ, ami ez esetben kitárulkozik mások előtt. Talán épp ez akadályoz meg abban, hogy bármit leírjak, a szó szoros értelmében. Bár ugye a névtelenség meg arcnélküliség álcája mögé lehet bújni, de ugyan már, most kiről szól ez az egész, egy fantomról, vagy rólam? Persze az is más kérdés, hogy milyen naplót akarok írni, miről szól. Szerintem tök fölösleges leírnom életem apró-cseprő eseményeit, elvégre kit érdekel. Vannak történések, amiknek nagy jelentőségük van, de azt is inkább az élmény, a gondolati oldaláról érdemes megközelíteni.. Szóval most nekem ebben a naplóban leginkább arra van szükségem, hogy pótoljam az elmaradt gondolkodásaimat, és elfilózzak mindenféle hülyeségről... (vagy éppen nem hülyeségről)
.